Kedves színész barátaimmal ültünk a dohányfüsttől terhes levegőjű, hideg szobában. Próbálni mentünk, de végül beszélgetés kerekedett. Egész kényelmes kis fotelok vannak ott. Otthonosan elterpeszkedtem, és borostyánszínű gyöngyöző italom felett figyeltem, amint arról folyik a szó: a nők lehetnek-e szemrevalóak. Az egyik párt azzal érvelt, hogy mivel az első lépés a gyengébbik nem megfigyelése, ami szemrevételezés címszó alatt valósul meg, iegn is helyes a fent említett kifejezés. Ezzel szemben a másik csoportosulás amellett foglalt álláspontot, hogy a nőket a szemük helyett egészen máshova vennék, illetve, hogy meglehetősen nehéz lenne a szemünkre venni valakit.
Én ara jutottam, hogy a szemrevaló nő az a fajta, akinek jól áll a távolság. Mert amelyik már közelebbről is szemrevaló, az már egyből máshova is való, és így felülbírálja az előbbi megállapítást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése