A mosolyfa
Van egy barátom.
Szülinapjára
gondoltam
firkantok valamit.
gondoltam
firkantok valamit.
De mit is írjak róla?
Ő olyan,
mint egy mosolyfa,
amit a barátság sugara növesztett
szívem egyik csúcsára.
mint egy mosolyfa,
amit a barátság sugara növesztett
szívem egyik csúcsára.
Bármikor ránézek,
örömöm lelem benne,
ha egy mosolyt felém küld,
elrepülök vele.
örömöm lelem benne,
ha egy mosolyt felém küld,
elrepülök vele.
Megnevettet bármikor.
Az egyik nap
szomorúnak láttam.
S akkor minden
szürkébbnek tűnt a világban.
szomorúnak láttam.
S akkor minden
szürkébbnek tűnt a világban.
Aztán,
mikor ismét vidámnak találtam,
az élet újra fellobbant,
a szívemben, a fámban.
mikor ismét vidámnak találtam,
az élet újra fellobbant,
a szívemben, a fámban.
És ha netán
én szomorú vagyok,
egy kis örömet
róla mindig szakíthatok.
én szomorú vagyok,
egy kis örömet
róla mindig szakíthatok.
Hát ilyen az én mosolyfám.
Rá mindenben számíthatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése