2013. február 16., szombat

Egy kicsit legyőztem magam

És nagyon büszke is vagyok rá.
A héten nem ettem. *DUNN DUNN DUNN* Léböjtöt tartottam, mert épp ideje volt visszavenni a zabálásból. Alapból sem ettem soha keveset, szeretem a hasam, de a három hét alatt amit itthon töltöttem, főleg a nagymamáknál ettem (hál istennek mindketten itt laknak a lakótelepen), és hát finoman főznek, azt meg kell hagyni. Ennek az lett a következménye, hogy még nagyobb adagokat nyeltem le, és igencsak hízásnak indultam. Nem über gáz még, de van mit leadni. Na de most nem ez a lényeg, hanem hogy ez azért nagy teljesítmény volt tőlem, és tulajdonképpen nem is igazán értem, hogy vettem rá magam. Mondjuk két héttel ezelőttig el se tudtam volna képzelni, hogy egy napig ne egyek szilárd kaját, most meg 5 napon keresztül csak vízen, teán, meg zöldség-gyümölcs turmixon éltem. És nem is volt olyan rossz.
Persze nem így bumm elkezdtem hétfőn, hanem már a hétvégén is keveset ettem, vasárnap már csak egyszer, akkor se sokat. Aztán hétfőn csak vizet meg teát ittam egész nap, mert nem volt még turmixgépem, estére gyűlöltem is mindenkit, aki a közelemben evett. Eskü olyan volt, mintha összeesküdött volna ellenem a világ. Az utcán, az előadótermekben, a villamoson, még 9gag-en meg facebookon is tele volt minden kajával. Hát azt hittem hülyét rántok. De mindegy, kibírtam. Kedden vettem turmixgépet, onnantól kezdve minden nap ittam másfél liter turmixot, amiben volt két nagy narancs, egy citrom, másfél nagy alma (persze héjastol), egy nagy banán, egy nagy sárgarépa, meg egy marék ruccola. Szóval még finom is volt. Emellett megittam még egy liter teát, meg valamennyi vizet. Azt nem követtem már. És persze jártam sokat csurgatni...
Ami egészen hihetetlen a számomra, hogy egész héten tele voltam energiával, holott máskor, ha éhes vagyok szörnyű morcos tudok lenni. Most meg a nap nagy részében éhes voltam, és semmi. Vidám voltam, kedves, és energikus. Tiszta jó.
Csütörtökre már azon gondolkoztam, hogy tudnám én ezt tovább is csinálni, de eszembe jutott, hogy mielőtt elkezdtem olvastam, hogy 5 napnál tovább már csak orvosi felügyelet mellett szabad, szóval inkább hagytam. A péntek megint nehéz volt már, mert ugye közeledett a vége, és már azt tervezgettem, hogy miket is fogok enni a hétvégén. Persze azt is csak óvatosan, nem tenne jót a gyomromnak hirtelen megterhelni. Éppen ezért reggelire csak egy joghurtot ettem, ebédre héjában főtt krumplit meg főtt tojást (nem gondoltam, hogy valaha így fogok örülni egy kis főtt krumplinak), vacsira meg pirítóst. Nyamm. Holnap reggelire kis adag tejberizst tervezek, aztán irány mamához ebédelni, de tartom a mértéket. Kevés borsóleves, meg elvileg hagymás krumpli lesz. Hú, már csorog a nyálam, ahogy írom... be is fejezem, mielőtt megéhezek.
Az elhatározás megvan, mostmár csak el kell járnom a heti 3 karatéra, meg tartani a kis adagokat, és nem lesz semmi probléma. Egyszer végre jól fogok kinézni bikini-szezonra :P (remélem)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése