Elment

Elment.
Nem hagyott hátra mást,
csak pár hajszálat, az illatát és engem.
Nem hibáztatom.
Ha tehette volna, marad.
De a sors közbeszólt,
használva a szülői aggodalom száját,
mely hazahívja ifjú sarját.
Azért kellemes reggel volt.
Szívemben az öröm feldalolt,
mikor magam mellett találtam.
Álmos mosoly ült ki arcomra,
átkaroltam, és hosszú,
forró csókkal koronáztam meg a pillanatot.
Bőrünk egymáshoz simult,
az övé mint a selyem.
De szorított az idő,
nem élvezhettük a helyzetet sokáig.
Egy kis huncutkodás, majd gyors túra a mosdóban.
Nem szeretem nézni, ahogy öltözik.
Adott még egy utolsó csókot a kapuban,
búcsút intett, azt mondta szeret, azután
elment.

Tüske

A szüleim elváltak. Lassan 10 éve. Édesanyámmal élek, és az élettársával, akit teljes szívemből gyűlölök. Nem hittem, hogy ember tud ennyire gyűlölni valakit. Legszívesebben egy tompa késsel nyiszálnám el a torkát. Persze nem fogom megtenni. Nem fogok bekattanni miatta. Pedig pokollá tette az elmúlt 9 évet. Nem sorolom fel, hogy mikkel, mert hosszú lenne, és unalmas. Elég annyi, hogy mindegy mit csinálok, semmi sem jó.
Amikor tudom, hogy itthon lesz, amikor hazaérek, vagy tudom, hogy lassan hazaér, már előre elkezd nőni bennem a feszültség.
Haza? Otthon? Ezek a szavak nekem egyébként se jelentenek túl sokat. Soha nem érzem, hogy jaj de jó hazajönni. Nem nevezném otthonnak azt a helyet, ahol élnem kell. Annyi rossz emlékem fűződik hozzá. El tudjátok képzelni milyen az, amikor már a saját anyámat kezdem gyűlölni, amiért nem ismeri fel a helyzetet? Amiért ezzel az alakkal kényszerít egy háztartásba?
A legrosszabb, hogy nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Nem látok megoldást. Tűrni kell. De már csak alig egy év...

Egy elmélet

Ma azt mondta nekem valaki: Szeretnék egy Tisza cipőt. De ez és ez van, úgyhogy valószínűleg nem veszek, de nem fontos. Tök jó lenne elmenni erre meg erre a színielőadásra. Játszik benne a kedvenc színészem! De nem megyek, mert drága a jegy. Mindegy, nem fontos.
Itt megkérdeztem tőle: Ha az a két dolog, amit most nagyjából a legjobban szeretnél nem fontos, akkor mi az? Nem tudott válaszolni. Tehát, akkor semmi sem fontos. Viszont, ha nem fontos semmi, akkor miért élsz? Mi értelme az egésznek, ha minden úgyis mindegy meg nem fontos?
Ha valamire vágysz, akkor küzdj meg érte! Nem biztos, hogy sikerül is elérned, de legalább annak a biztos tudatával mehetsz tovább, hogy te mindent megpróbáltál. Ne hagyd magukra az álmaidat!

Reggeli gondolatok

Fél hét körül lehetett. Egy padon üldögéltem, épp a reggelimet majszoltam. Azon gondolkodtam, hogy mennyire befolyásolja az emberek viselkedését a napszak. Kora hajnalban például egyesek nagyon undokok, mások meg teljesen toleránsak sorstársaikkal szemben. A lombokon átszűrődő nap aranyló pászmákat vetített a szállongó porra.
Figyeltem, milyen arccal sietnek tova az emberek, (Félreértések elkerülése végett nem vagyok híve a nagy melleknek. A közepes, formásra voksolok ;).) amikor megjelent két igazán nagymellű csaj. Mindkettő 20 körül lehetett. Ami érdekes az az arckifejezésük volt. Az egyik gyalog volt, kidüllesztette a mellét meg a farát, mosolya pedig azt üzente: Nézd! Gyönyörű vagyok! Bámulj meg!. A másik biciklizett, keblei pedig minden zökkenőnél ugrottak egyet. Nem mosolygott. Szúrós pillantással pásztázta a környéket, és mindenkinek a szemébe nézett: "Igen, nagy a mellem. Utálom. Ne bámulj, mert oda megyek!"
A szemem sarkából azt vettem észre, hogy mozognak a morzsák a lábam alatt. Lenézek, hát szorgos kis hangyák kezdték elhordani, amit leszórtam. Őket kezdtem figyelni, mert meguntam az embereket. Furcsa volt, ahogy a náluk sokkal nagyobb darabokkal küzdenek. Jó volt nézni az elhatározottságukat. Furcsa lehettem, ahogy előregörnyedve, meredten bámultam magam alatt a földet.
Kellemes reggel volt. Teljesen gondtalannak éreztem magam. Remélem mindenkinek lesz része ilyenben legalább egyszer az életben.

12 óra

8 óra munka 8 óra pihenés... vagy valahogy így. Igaz? Na ez az életben sajna nem így megy. Két éjjel bulizás után túl vagyok életem első 12 órás műszakján, és az ájult alváson utána. Durva volt. 3 óra múlva mehetek vissza. Elég fárasztó. Hmm. Na már csak két éjjel van belőle, aztán két teljes nap pihi. Küldjetek energiát!

Balaton I Love You

Egy hét+Balaton+Zsuzsi=leírhatatlan élmény:) Ez volt életem eddigi legjobb nyaralása! Kár, hogy vége.
Pár szó róla:
puding hajnal 2-kor, naplemente kilátóról, éjszaka a vízben, fincsi!puncsos!:D, nyikorgó ágy, gitár, sok csomaggal vonaton, légmatrac és sátor, szúnyogvadászat hajnalban, függönytelen kupé.

Tényleg! Ha már ággyá lehet alakítani az üléseket, és be lehet zárni az ajtót,miért nem raknak függönyt a vonatok fülkéire?